Az „őrült” kifejezés manapság igen kedvelt a köznyelvben, akár az elmebetegséget próbáljuk ily módon kifejezni, akár negatív jelzővel akarjuk illetni társainkat, de még a rendkívüli, nagymértékű, nagyfokú szavak helyett is szívesen használjuk. De vajon tudjuk-e, hogy mit is jelent pontosan? Kit nevezünk őrültnek? Mi a pszichológia álláspontja a jelenségről? És hogyan kapcsolható ide Nyikolaj Vasziljevics Gogol időtlen monodrámája az „Egy őrült naplója”?
A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint az őrültség egy fajta elmebetegség, mely során az „őrült” képtelen ésszerű cselekedeteket végrehajtani és értelmes válaszokat adni. Ennek ellenére fontos tudnunk, hogy a kifejezés leginkább a köznyelvben, vagy városi legendákban használatos, hiszen sem az orvostudomány, sem a pszichológia tudománya nem tart számon, olyan pszichés kórképet vagy mentális rendellenességet, melyet az „őrült” kifejezéssel illetne.
Ám, ha valamilyen módon mégis közelíteni szeretnénk, a tudomány és a köznyelv megfogalmazását, jó kiindulásnak tekinthetjük Gogol: Egy őrült naplója című, megdöbbentő szakmai pontossággal és mértéktartással megírt művét. Ha a mű főhőse, Popriscsin, vagyis az „őrült”, alávetette volna magát egy alapos mentális kivizsgálásnak, minden kétséget kizáróan a skizofrénia diagnózisát tudhatta volna magáénak. Gyakran hallani a köznyelvben, hogy a „skizofrén ember azt hiszi, hogy több van belőle” vagy a „skizofrénnek egyszerre több személyisége van”. Ám ez egy határozottan téves, mégis igencsak elterjedt jellemzés. Olyan érthetetlenül nagy körben terjedt el az elmélet, hogy töredelmesen megvallom, bár mindig érdekelt a pszichológia, így szívesen olvastam szakmai jellegű könyveket, az egyetem megkezdése előtt én magam is ezt az álláspontot vallottam. Ám a tanulmányaim gyorsan rávilágítottak arra, hogy a fenti jellemzés a „többszörös személyiségzavart” írja le, míg a skizofrénia ennél jóval árnyaltabb kórkép.
A skizofréniát alapvetően a pszichózisok közé soroljuk.
A pszichózis a realitáskontroll elvesztésével járó állapot, vagyis olyan működésmód, mely során az egyén már képtelen különbséget tenni a valóság és a valótlan (talán éppen csak az ő fejében létező) között. Súlyos esetben a beteg olyan általa „kitalált” vagy „generált” meggyőződésekben hisz, vagy szokásokat gyakorol, hogy ettől még az sem tántorítja el, ha adott esetben egészségkárosító, netán életveszélyes. (2013-ban történt a Fejér megyei Agárdon, hogy meghalt egy másfél éves gyermek, mert szülei alig etették és itatták, hiszen teljes meggyőződéssel hitték, hogy gyermekük valamiféle kiválasztott és fénnyel táplálkozik. A gyermek, szülei pszichózisának áldozata lett.) Ezért is kiemelkedően fontos, hogy minél előbb megfelelő kezelésben részesüljenek a pszichotikus állapotot megélők. Ám a beteg szakemberhez való eljuttatása sokszor embertpróbáló feladat, hiszen a pszichózisban szenvedőknek egyáltalán nincsen betegségbelátásuk, vagyis nem érzik, hogy segítségre volna szükségük.
A skizofrénia, más néven tudathasadásos elmezavar, a gondolkodás, érzékelés, beszéd és a viselkedés elváltozásával járó állapot. A gondolkodás elsivárosodik, beszűkül és képtelenné válik az összefüggések vagy logikai lépcsők megértésére. A beszédre jellemző lehet a bizarr intonáció, a szavak vagy szótagok állandó ismételgetése, valamint a kívülálló számára teljesen értelmetlen szavak, úgynevezett szósaláták használata. A viselkedésben is megjelenik az állandó ismételgetés akár egy mozdulatsor, de egy gesztus esetében is. Ám a skizofrénia vezető tünetének mégis a téveszméket és a hallucinációkat tartjuk.
A téveszmék olyan megingathatatlan téves gondolatokat, elméleteket vagy hitrendszert jelentenek, ami nem magyarázható környezeti hatásokkal, a beteg mégis megrögzötten hiszi és gyakorolja azt. Gogol művének második felében kezdi Popriscsin felépíteni a téveszméjét, miszerint ő a spanyol király. Attól a pillanattól kezdve, hogy ezt a gondolatot ő tényként fogadta el, semmi sem tántoríthatta el ettől, semmilyen környezeti hatás, vagy élmény. Így például mikor már az elmegyógyintézetben megverik, ő megrögzötten hiszi, hogy ez csak a királyi beavató szertartás része, és még megtisztelve is érzi magát. Ahhoz, hogy megértsük a skizofrének gondolkodását, igen nagymértékben el kell vonatkoztatnunk, saját működésmódunktól, és megértenünk azt, hogy az ő hitrendszere számára éppen olyan tény, mint számunkra az, hogy ha csörög a telefon és felveszem, lesz valaki a vonal túlsó végén.
A másik vezető tünet, a hallucináció, vagyis olyan hamis érzékelés, amely meghatározott külső inger nélkül jön létre. Az érzékelés minden fajtáját érintheti, tehát érezhet olyan szagokat vagy ízeket, amik nincsenek jelen, ez jellemzően társul a megmérgezéstől való félelemmel. A hallucináció mégis leggyakrabban a hallás és látás érzékelésére terjed, mely során jelen nem lévő hangokat és képeket érzékel. Skizofrénia esetében, jellemzően ezeket a hallucinációkat is félelmet keltőnek, veszélyesnek, károsnak érzékelik.
Gogol: „Egy őrült naplója”, döbbenetes hitelességgel mutatja be, azt a gyötrelmes utat mely elvezet, a skizofrénia határán mozgó, de még hallucinációit megkérdőjelező közembertől, egészen a téveszméi közt vergődő, súlyos tünetekkel küzdő páciensig. Popriscsin napjait és naplóbejegyzéseit követve, tanúi lehetünk annak, ahogy személyisége fokozatosan, de végzetesen darabokra hullik. Eközben olvasóként, olykor sajnáljuk és szánjuk, olykor félünk tőle és menekülnénk, de valahol belül, azt hiszem, mindannyian drukkolunk és bízunk az irodalom legnagyobb „őrültjének” gyógyulásában.
Ha nem csak az örök érvényű könyv lapjain élné át Popriscsin küzdelmeit, jöjjön el a Bajai Fiatalok Színházának legújabb produkciójára, melyben elképesztő őszinteséggel elevenedik meg Poprsicsin minden fájdalma, reménye, öröme és félelme!
Koch Boglárka Lilla,
a bajai Lélek Központ pszichológusa
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Egy őrült naplója
(Monodráma egy felvonásban)
Popriscsin szerepében:
BALÁZSEVITS TAMÁS
Díszlet: KELLE KRISTÓF
Jelmez: FEHÉR-BAROS ANIKÓ
Pszichológus konzulens: KOCH BOGLÁRKA LILLA
Zenei vezető: KERÉNYI ÁDÁM
Rendezte: OTTMÁR ATTILA
Az előadás időpontjai:
2017. november 25. (19 óra), 26. (17 óra), december 2. (19 óra), 3. (17 óra)
Jegyek már válthatók elővételben a Bácskai Kultúrpalota Jegyirodájában (Baja, Szentháromság tér 3., tel.: 79/321-341)
Jegyár: 2200,- Ft
