Fejlődést akarsz elérni? Adj és KÉRJ visszajelzést!

Nemrégiben megjelent egy cikk, amely arról az esetről szól, hogy egy középiskolai tanárnő visszajelzést kért diákjaitól a munkájára. Nem mindennapi eset, igaz? Pedig valójában szembenézni azzal, milyennek is látnak minket mások, hogyan reagálnak a viselkedésünkre nagyon is fontos. Sőt, valójában a fejlődésünk alapjául szolgálhat!

A visszajelzésekkel való gazdálkodásnak rendkívül nagy jelentősége van a munkahelyeken, a szervezetekben, de legalább ugyanolyan fontos ez a magánéletben, a családban (pl. a gyermeknevelés során) vagy a párkapcsolatokban. Meg kell tanulnunk azt, hogyan adjunk és hogyan fogadjunk visszajelzéseket, mivel hosszútávon ez mindenképp a fejlődést szolgálja!

Minden olyan információ, amelyet elismerőleg vagy elutasítólag adunk valaki jelenlétére, viselkedésére, hozzáállására, visszajelzésnek számít. (Moller, Bar-On, 2000) Tehát, ha valaki viselkedésével, teljesítményével nem vagyunk elégedettek és ezt elmondjuk neki annak érdekében, hogy változtasson, az egy (negatív) visszajelzés számára. Szintén egy visszajelzés (pozitív), ha valaki jól csinál valamit és ezt a tudtára adjuk. De hogyan is lehet mindezt jól csinálni? Hogyan jelezzük vissza valakinek, hogy változtatnia kellene a viselkedésén úgy, hogy ne bántsuk meg, de mégis eredményt érjünk el vele? Erre keresünk most válasz.

Negatív visszajelzést kétféle képpen adhatunk. Hogy hogyan is érdemes? Az alábbi táblázat ebben nyújt segítséget!

Destruktív (romboló jellegű):


Közöljük a haragunkat és a követelményeinket

Konstruktív (építő jellegű):

Visszajelezzük a számunkra gondot okozó magatartás, s kifejezzük igényünket annak megváltoztatására

Emberekkel kapcsolatban kemény Ügyekkel kapcsolatban kemény
Értékelő, minősítő („Lusta, nem figyelsz…”) Leíró, tényszerű („Nincs készen…”)
Múltra orientált Jövőre orientált
Elszigetelődik („Én… – bezzeg TE”) Bevonódik („Mi, nekünk …”)
Egyes szám, 2. személy („Te… vagy”) Én-üzenetek („Én azt érzem…”)
Hibáztató, problémában elmerülő Megoldást kereső, de nem veszi át a megoldás felelősségét („Mit tudsz tenni…?”)
Egyirányú kommunikáció („Nem érdekel.”) Kétirányú kommunikáció (“Mit gondolsz? Hogyan érzel ezzel kapcsolatban?”)
Befolyásolni akar („Most azonnal csináld meg!”) Önállóságot, függetlenséget hagy
Eredmény:

Bumeráng effektus:

Védekezés, támadás, rossz érzések, a kapcsolat sérül.

Eredmény:

Megoldásra ösztönző:

Az önértékelés nem sérül, a másik fél bevonódik, az együttműködés megmarad.

Nos kedves olvasó, Ön eddig melyiket használta? Természetesen a jó kapcsolat megóvása érdekében mindenképpen a konstruktív visszajelzés javasolt.

És hogyan gazdálkodjunk a visszajelzésekkel? Íme a visszajelzés gazdálkodás 4 alapszabálya!  (Mészáros, 2007)

  1. Adjunk visszajelzést, amikor annak szükségét érezzük! Ha nem adunk visszajelzést, akkor nem adjuk meg a lehetőséget a másiknak, hogy megtudja, mi az, ami nekünk tetszik, illetve mi az, ami nem, és ezzel a változtatás lehetősége sem lesz adott számára.
  2. Adjunk magunknak is visszajelzést! Az életben sokszor érdemes átgondolnunk, mi az, amit jól csináltunk. Fordítsunk figyelmet arra is, hogy mi az, amiben fejlődnünk kell, amiben jobbak szeretnénk lenni. Fontos, hogy elkövetett hibáinkat tanulási lehetőségként kezeljük, és a hiba okainak keresésére helyett a megoldási lehetőségekre helyezzük a hangsúlyt!
  3. Kérjünk visszajelzést, amikor szükségünk van rá! Rohanó világunkban gyakran elmarad, hogy egy tett vagy cselekedet után visszajelezzen arra környezetünk. Ahhoz, hogy fejlődni tudjunk a visszajelzést kérni kell, ha magától nem jön! Fontos tudatosítani magunkban, hogy ha visszajelzést kérünk, a másik mind a tetsző, mind a nem tetsző dolgokról is beszélhet, így érdemes mindkettőre felkészülnünk.
  4. Halljuk meg a visszajelzést, értsük meg és döntsük el, hogy mit kezdünk vele! Mind a pozitív, mind a negatív visszajelzéseket fogadjuk el, ha úgy érezzük, fejlődésünket szolgálják. Köszönjük meg, hiszen mindez a jobb kapcsolat érdekében történik. Ha méltánytalannak érezzük, jogunkban áll elutasítani, ugyanakkor el kell mondanunk a másiknak, miért tesszük ezt.

Vezetők és alkalmazottak, szülők, pedagógusok, párkapcsolatban élők és csapatban dolgozók figyelem! Ha fejlődést akarunk elérni kérjünk és adjunk visszajelzést. Gazdálkodjunk jól velük, higgyék el, érdemes!

 

Lovas Szabolcs


Források:

Moller, C.-Bar-On (2000): Heart work, Time Manager International A/S

Mészáros Aranka  (2007): Kommunikáció és konfliktusok kezelése a munkahelyen (szerk.); A visszajelzés mint a kommunikációs hatékonyság egyik alapvető eleme