A stressz két fajtája az eustressz vagyis a jótékony, ösztönző, valamint a distressz, a káros és bénító, kéz a kézben járnak mindannyiunk hétköznapjaiban. De vajon, felismerjük-e a kettő közti különbséget? Tudunk- e valós sikereket kovácsolni az eustressz kínálta energiából, és megfelelő mederben tudjuk-e tartani a distressz okozta feszültséget? Egyáltalán tisztában vagyunk–e azzal, hogy mennyire vagyunk kiemelt céltáblái a stressz bénító hatásainak, következményeinek?
Fél évszázada már, hogy Selye János – a ma is legismertebb stressz-kutató professzor – „a stresszt az élet sava – borsának” nevezte. Bár valószínűleg ma is sokan egyetértenénk vele, azt is bizonyosan állíthatjuk, hogy az életünket is, akárcsak a vasárnapi ebédünket, odafigyeléssel, mértéktartóan fűszereznénk meg, kordában tartva ezzel a túlzó ízeket.
A minket érő stresszt okozó helyzetekkel való hatékony megküzdés érdekében, fontos ismernünk és a hétköznapokban is szem előtt tartanunk a stressz két fajtáját. Az eustressz, vagyis a jótékony stressz hatására, a szervezet kilendül nyugalmi állapotából, megemelkedik a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, ezáltal több oxigén jut a véráramba, így megnövekszik a teljesítőképességünk a kialakult izgalmi állapot segítségével. Amikor azonban, úgy érezzük, hogy nem vagyunk képesek megbirkózni az elénk kerülő problémával, mert úgy ítéljük, hogy az általunk elérhető és mozgósítható erőforrások nem elegendőek a helyzet megoldásához, akkor már káros stresszhelyzetről beszélünk. Valószínűleg mindannyiunk számára ismerősnek hatnak az ilyen negatív stressz tünetei, az idegeskedés, türelmetlenség, fáradékonyság, ingerültség.
Láthatjuk tehát, hogy a stressz következménye nagymértékben függ a helyzet személyes megítélésétől és felismerésétől, valamint a tényleges képességeinktől az adott probléma megoldására. A minket érő hatások által kiváltott stressz tehát, egy optimális szintig motivál, azonban azon túl nem csak a teljesítményünket, de az egészségünket is károsítja. A tartósan rosszul kezelt, kártékony stressz, az egyszerűbb gyomorpanaszoktól, alvászavaroktól kezdve, olyan súlyos betegségekkel is összefüggésben állhat, mint a gyomorfekély, idegösszeroppanás, valamint a megnövekedett agyvérzés- és szívrohamkockázat.
2013-ban a KRE-BTK kutatói, kérdőíves kivizsgálás után megalkották Magyarország stressztérképét, amely többek közt megmutatja, hogy az egyes megyékben milyen szintű a stressz tűrésének képessége.
(Forrás: life.hu)
A stressztérkép rávilágított arra is, hogy a nők többet aggódnak férfi társaiknál, valamint az idősebbeket kevésbé jellemzi az idegeskedés, a fiatalabb generációkhoz képest. A felmérésből, az is kiderült, hogy a stresszhez valamilyen szinten hozzá lehet szokni, vagyis aki stresszesebb munkát végez, annak magasabb szintet mutat a stressztűrő képessége. Végezetül, azt a megállapítást tették, hogy a budapesti idősebb marketinges férfiak a legjobb stressztűrők, míg a fiatal háztartásbeli nőknek a legalacsonyabb a stressztűrésük, ám a stressz megfelelő kezelésére mindannyiunknak szüksége van.
Összességében beláthatjuk tehát, hogy nem tudjuk elkerülni a stresszt hétköznapjaink során, azonban némi odafigyeléssel hasznos fűszere lehet életünknek.
Hogyan? Gyere el Baján, a Lélek Központban elsőként megrendezett Mindennapi harmónia – stresszkezelő műhelyre és sajátítsd el a technikákat!
Részletek, jelentkezés: http://lelekkozpont.com/mindennapi-harmonia-stresszkezelo-muhely-bajan/
Írta: Koch Boglárka Lilla, a Lélek Központ pszichológusa
