Hiszem, hogy a következő, tanulságos történet bátorítást és bizalmat adhat mindenkinek, valamint egy kis betekintést abba, mi mindenben és hogyan segíthet a mentálhigiénés foglalkozás.
Egyszer egy hölgy kérte a segítségemet. Megjelenése kifogástalan volt, ápolt, jól öltözött, aki érzékelhetően nagyon feszült volt és szorongott.
A beszélgetésünk nehezen indult, ahogy ő mondta, “Nem tudom, honnan vagy hogy kezdjem”. A válaszom és a megnyugtató légkör hatására kezdett megnyílni. Nehezen, de megfogalmazta problémáját.
Elmondta, mostanában “nagyon kiabálós lett” , mindenért üvöltözik a két gyermekével, olyan dolgokat követel meg tőlük, ami még egy felnőttnek is sokszor nehezére esik. Számomra érthetővé vált, hogy kényszeres takarító, ragaszkodik az “elvágólag álljon minden a helyén”, és ez a játékokra, iskolai felszerelésekre is vonatkozott. Ezeket az elvárásokat teljesítették nehezen, visszakiabálásokkal, ajtó csapkodásokkal a gyermekei. Hangos volt az otthonuk. Az idősebb nem tudott tanulni, a kisebb sírt és dacoskodott. Ilyen otthonba érkezett haza a férj, aki a csendet és a nyugalmat szerette és nem csak a munkájában, hanem az otthonában is. Ez a légkör, mely már állandósult és a mindennapjaik része lett, a férjét is ingerültté tette. A feleség a munkáját is nehezebben látta el, egy saját céget vezetett, ahol a beosztottjaival nem lehetett sem türelmetlen, sem “kiabálós”.
Közös munkánk megfogalmazott célja és feladata, kideríteni, mi okozta ezt a változást a magatartásában, és megtalálni azt a módot, amellyel ismét élhető, nyugodt lesz a családi fészek légköre. Nyolc alkalommal találkoztunk. Nem könnyű beszélgetések során, kezdetben sok, később már kevesebb segítséggel látta és érezte, hogy kivel, kikkel kéne a rendet és az elvárt munkának a kivitelezését megkövetelni. Rájött, hogy a munkatársai és beosztottjai azok, akikkel egy vagy akár több alkalommal szükséges át- és megbeszélni, mit vár el tőlük, az ellenőrzés hogyanját és a nem elégséges munkavégzés követelményeit.
Ez a felismerés “aha” élmény volt számára, megértette, hogy mit kell másképpen megoldani, rájött, hogy lassan, de biztosan újra tanulja a covid, munkaerő hiány és más nehézség miatt a cég vezetését. A munkatársakkal való támogató, de nem kritikátlan beszélgetést, és azt, hogy a munkahelyi problémák okozta feszültségeket nem a gyerekeken, a családján vezeti le.
Férjével, gyermekeivel sokat javult a viselkedése, elfogadóbb, ” halkabb” lett. Már nem zeng üvöltözésektől az otthona, ő is nyugodtabb, békésebb lett. A tisztaságot és a rendet most is megköveteli, de olyan módon ami mindenki számára elfogadható.
Neki sikerült
a lelki tisztaságát, a lelki egyensúlyát visszaszereznie úgy, hogy saját
erejét, küzdőképességét mozgósította. Egy kis bátorsággal, szembenézéssel mindez lehetséges. Sokszor a kis dolgok a nagy dolgok. Mindig ér segítséget kérni.
A cikk szerzője dr. Géczy Imréné Valéria, a Lélek Központ mentálhigiénés szakembere
Foglaljon időpontot a következő telefonszámon: +36302177862
