Halogatás = kudarc?

Mindannyian halogatunk fontos vagy kevésbé fontos feladatokat. Gyakran váltjuk ki egyes teendőinket kellemesebb tevékenységekkel, ami végső soron könnyen ahhoz vezethet, hogy jelentkezik egy frusztráló, kellemetlen “bárcsak hamarabb belekezdtem volna” érzés. Mi okozza hát mégis, hogy újra és újra megtörténik velünk?

A szótár szerint a halogatás fogalma: “cselekvést elodáz; olyan sokáig próbál elkerülni tennivalókat, hogy végül sosem teszi meg őket, majd mulasztásait egyre több területen elkövetve ez sokkal nagyobb kárt okoz, akár az egész életét tönkretéve.”

Tréningeken gyakran foglalkozom a halogatással, mint megoldandó feladattal. A résztvevőkkel mindig dolgozunk azon, hogy mi okozza náluk ezt a jelenséget, és a kapott válaszok gyakran egybevágnak a tudományos kutatások eredményeivel. Ezek az okok a legkülönbözőbbek lehetnek.

Tehát miért is halogatunk?

  1. Mert túl nagy a feladat.
  2. Mert félek tőle (pl. konfrontálódással jár).
  3. Mert túl komplex a feladat.
  4. Mert nem kapok hozzá kellő információt (pl. a főnökömtől)
  5. Mert nem tartom fontosnak.
  6. Mert nem (most) sürgős a feladat.
  7. Mert a túlzott tökéletességre törekszem.
  8. Mert nem vagyok elég motivált.
  9. Mert tartok más visszajelzésétől.
  10. Mert nincs rá időm.
  11. Mert unalmas a feladat.
  12. Mert félek a sikertől. (“Hogyan fognak nézni rám a kollégáim, ha én megcsinálom?”)
  13. Mert nem tudunk adott feladatra koncentrálni.
  14. Mert nem elég konkrét, amit tennem kellene.
  15. Mer túl sok az egyéb feladatom.
  16. Stb.

És mégis hogyan küzdjem le a halogatást?

Jól látszik, hogy a halogatásnak rengeteg oka lehet, a kérdés viszont, hogy eljutunk-e odáig egyáltalán, hogy foglalkozunk azzal, vajon miért is toljuk magunk előtt a feladatot?

A halogatás leküzdésének első lépése ugyanis az, hogy tudatosítjuk, miért halogatjuk az adott teendőt.

A cikk címe, miszerint a halogatás egyenlő a kudarccal éppen ezért nem igaz. Hiszen nem a halogatás maga a kudarc, hanem az, ha nem foglalkozunk azzal, nem vagyunk képesek arra, hogy megértsük, miért halogatjuk egy-egy teendőnket. Akkor leszünk képesek megoldást keresni az adott helyzetre, ha megértjük annak speciális okát. Innentől kezdve pedig rengeteg lehetőségünk van a kiútra és a feladat mihamarabbi elvégzésére.

Nézzünk néhány gyakorlati példát!

Ha túl nagy a feladat:

  • Bontsd apróbb részekre!
  • Priorizáld a részfeladatokat!
  • Kezdeményezz ötletelést akár csapaton vagy családon belül!
  • Kérd mások segítségét!
  • Delegáld a feladat egyes részeit!
  • Stb.

Ha nem tartom fontosnak:

  • Mérlegelt a hosszútávú előnyeit a feladatnak!
  • Szabj hozzá határidőt!
  • Tedd be a naptáradba és ha eljön az ideje állj is neki!
  • Gondold végig, hogy biztosan hozzád tartozik-e!
  • Mondj konstruktívan “nem”-et a feladatra!
  • Stb.

Ha unalmas gondolom a feladatot:

  • Tűzz ki célokat és határidőket a részfeladatokhoz!
  • Jutalmazd meg magad! Gondold végig mit fogsz tenni, ha elvégezted a feladatot!
  • Gondold végig, mi az amit taníthat neked adott feladat (pl. türelemre, aprólékosságra nevel)!
  • Keress szövetségeseket, akikkel együtt csináljátok meg adott határidőre a hasonló feladatot!
  • Tedd publikussá, beszélj róla, ezzel is felvállalod, hogy teendőd van vele!
  • Stb.

Ha te is szeretnéd leküzdeni a halogatást, választ kapni további kérdéseidre és dolgozni a saját helyzeteiddel, tarts velünk időgazdálkodás tréningünkön, ahol e mellett a téma mellett megtapasztalhatod a hatékony priorizálás előnyeit, az “énidő” jelentőségét és beépítésének lehetőségeit, valamint az eredményes célmeghatározás módszerét annak érdekében, hogy fejleszd személyes hatékonyságodat és biztosan legyen időd arra, amit szeretnél. Időpont és részletek IDE kattintva olvashatóak.

A cikk szerzője Lovas Szabolcs, a bajai Lélek Központ vezetője


Forrás:

https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Halogat

https://blogs.webmd.com/mental-health/20180327/how-to-stop-procrastinating