“Én nem tartozom sehová.”
“Kívülálló vagyok.”
“Én másmilyen vagyok.”
“Túlérzékeny vagyok.”
“Túl sok vagyok.”
Egy neurodiverzitásról szóló kiállításon voltam. A végén minden látogató kapott egy követ, amire felírhatta a saját “mérföldkövét”.
Valakién ez a mondat állt.
Mélyen megérintett. Mert benne van egy egész élettörténet. A küzdés. Az alkalmazkodás. A sok „miért nem vagyok olyan, mint mások?” kérdés.
És benne van az a pillanat is, amikor valaki többé már nem megjavítani akarja magát. Hanem elfogadni.
Valaki ezzel a mérföldkővel ki tudott lépni a régi forgatókönyvből és újat írni magának. A „nem vagyok elég jó” helyett: „Pont ilyen vagyok és ez rendben van.”
A neurodivergens lét gyakran nem a különbözőség miatt fáj, hanem azért, mert túl sokáig próbálunk nem azok lenni, akik vagyunk. A neurodiverzitás nem hiba. Az emberi sokszínűség egyik legszebb formája.
Te mit mondanál annak a részednek, aki talán még mindig úgy érzi “kívülálló vagyok”?
Melyik belső mondatod cserélnéd le ma egy igazabbra?
Felnőtt ADHD coaching Baján, a Lélek Központban.
Nemzetközileg képesített ADHD Coach szakembereink:
